Norbi
Van egy furcsa jelenség, a mediterrán-posztkommunista városkép. Létezik ilyen, Veliko Tarnovo ennek ékes bizonyítéka.
Talán az ismertebb bolgár városok közé tartozik, azonban Szófia, a Fekete-tenger partvidéke és Plovdiv árnyékhatása érzékelhető. Az egykori főváros azonban kihagyhatatlan, ha a térségben járunk.
A hangulat, légkör
A városka ahol lakunk, Tryavna, közel esik Tarnovohoz, így párszor csak azért is átugrottunk, hogy sétáljunk, fotózzunk egyet (meg mert ott van pár nagyobb bolt is ugye). Korábbi, Bulgáriában vonatozásról szóló cikkünkben már említettük, a város ilyen szempontból az egyik legérdekesebb. Hiába 70 000 fős a város, pályaudvara nincs, mivel 10 percre van Gorna Orjahovica, ami egy igazi csomópont. Ez kicsit olyan érzetet kelt mintha a szolnoki vasútállomást kitennénk Szajolra. Szóval várnánk, hogy egy rövid sugárút bevisz a központba, de nem. A vasútról vagy bebuszozunk, vagy taxi, vagy dombnak fel járda nélküli terepen 10 perc séta az Asenevtsi Emlékmű, 15 a központ. Ez utóbbi a legjobb, legszebb választás.
A kanyargós Yantra folyó rendkívül tagolttá teszi, ezért sokkal nagyvárosiasabb látszatot kelt Tarnovo, ám a központ maga kompakt. Érdemes a Tourinformba beugrani térképért, mert az övék egész jó. Arra azért készüljünk, főleg nagy melegben, hogy el lehet "veszni", főleg mivel a város morfológiája hajaz az Amalfi Part és egyéb magaspartokon fekvő olasz városokéira. Szóval 3D élmény a Yantra kanyonvölgyében kóricálni. Bent a központban kevés a rendes élelmiszerbolt. Úgy értem drágább kisboltok, kevés étel kínálattal, street food terén is van még hová fejlődni. De ha már street food, van egy korrekt falafeles, hamburgeres és mindenes az egyébként egész pofás "Marno pole" parkhoz közel: "Aladin foods", szóval nem nehéz megjegyezni :). 1 euroért kiváló vega hamburgert, vagy falafel szendvicset vesztegenek és majdnem olyan jó is, mint a plovdivi vasútállomás mellett. Találhatunk továbbá főttkukorica-árusokat, de itt kicsit más kiszerelésben: a mirelit kukoricát egy nagy fazékban felmelegítik, majd forrón egy hőálló pohárba kanalazzák. A pulton különböző "feltétek", ketchup, mustár, majonéz, chili szósz, parmezán és még ki tudja mi áll rendelkezésre, ami a fűszerezést illeti. A közepes adag 2 leva, azaz 300 forint körüli összegért kapható. Bent az óvárosban hangos zenés zsúfolt éttermek vannak cska, mivel hely sem nagyon van.
Leginkább a panorámával hirdetik magukat az éttermek, kávézók. Azzal mondjuk éppen lehet, de a kilátásban magunktól is gyönyörködhetünk, elég sok kiváló lehetőség nyílik erre. Szó szerint nyílik, példuál két háztömb között ilyen:
KÁVÉÉÉÉ
Módfelett vicces, de egy hely van a városban (szerintem), ami tényleg igazán fiatalos, a nevével sem rejtőzködő Hipster Art Bar és mi egyszer sem néztünk be. Ismerősök voltak, a képeken mosolyognak és hát aki facebook képeken mosolyog, az minden esetben csak őszintén teheti. Viccet félretéve, bent van az óváros szívében és biztosan kellemesebb, nyugodtabb és nem utolsó sorban olcsóbb, mint az éttermek körüs-körül.
(forrás: https://www.facebook.com/HipsterArtBar/)
Bulgáriában szerencsére, vagy nem szerencsére nincs "még" hipszter őrület. Szófiában sem annyira jellemző, bár az már azért kicsit más tészta, ellenben például Bukarest igen meglepő volt számunkra. Apropó a következő bejegyzésünk épp Bukarestről (és picit Ruszéról) fog szólni, szóval erről majd bővebben ott. Igényes street art viszont van minden mennyiségben. Ódákat zengtünk már a művészekről előző bejegyzéseinkben, névvel is említve őket, tessék keresgélni, olvasgatni a többit is ;). Segítségképp: Plovdiv, Várna. Utánuk azonban előkelő helyen szerepel Veliko Tarnovo.
A világ egyik legrondább hotelje
Az első mondatban utaltunk rá, posztszoc város ez azért a javából. Ez azonban egyedivé is teszi, javára is válik bizonyos szinten, de azt is tudjuk, nem mindenki olyan megszállott e téren, mint mi. Eldugva igen korrekt brutalista épületeik vannak, mint a mozi, vagy például a könyvtár, amire először azt hittem, egy bezárt textilgyár lehet. De mind közül legérdekesebb a Hotel Veliko Tarnovo, mely formáinak megálmodóit a FÁK államokkal és a távolkeleti népekkel ápolt mai napig szoros kulturális, egyetemi kapcsolatok ihlettek. A mellékszárny konkrétan egy hatalmas beton pagoda.
Hiába a rendkívüli eklektika, a városra ránézve összességében olyan érzetünk van, mintha egy egységes, rendezett településről lenne szó, bátran el is veszhetünk a lépcsők mentén a kis utcákban, de főleg lentebb a folyópart közelében besűrűsödhetnek az elhagyott házak, raktárépületek, esetleg kisebbüzemek, gyárak, vagy csak simán lakófunkcióval rendelkező zárványok. Összességében Plovdiv után még mindig ez a legszebb, legegyedibb bolgár város, Bulgária pedig koránt sem olyan ijesztő hely alapvetően, mi is lehúztunk itt 7 hónapot és jó sok szépet, hasznosat tudtunk írni róla.
A környék
A város egy folyó kanyonvölgyében, a Balkán hegység előterében fekszik. Ennek megfelelően közvetlen közelében is számos szép kirándulóhelyet lehet találni, kedvez az aktív kikapcsolódás szerelmeseinek. Sziklamászáshoz ott a Trinity Rock Farm, kis sétához a természetben a könnyen megközelíthető "Kaya Bunar" vízesés. Ez persze csak a teljesség igénye nélkül.
(forrás: www.waterfallsbg.info)
Kicsit messzebb, Dryanovo mellett ott a Bacho Kiro cseppkőbarlang. Szintén kanyonvölgy vízeséssel, kis séta, szép panoráma. szép épített környezet. Vonattal is megközelíthető, bár az picit vicces, mivel a megálló egy szemetes rom és semmi tábla sincs, hogy merre az arra. Azonban egyértlemű, 10 perc séta a monostor.
Bacho Kiro megálló
A szintén szomszédos Gabrovo nagy kedvencünk volt, sőt az egyik legkedveltebb bolgár városunkká is vált. Egy korábbi bejegyzésünkből megtudhatjátok miért.
Kérdésekkel, észrevételekkel továbbra is keressetek minket nyugodtan!
